Kis testű kutya felugrál? Így szoktasd le róla egyszerű lépésekkel

Bevallom, amikor egy pici kutya próbál a lábamhoz kapkodni, vagy a levegőben „boop-boop-boop” módjára lengeti felém magát, néha még mosolyt is csal az arcomra. De trénerként pontosan tudom, hogy ez a viselkedés ugyanúgy probléma, mint egy nagytestű kutya esetében – csak a méret más.

A kis kutyák gazdái gyakran azt mondják: „Nem zavar, csak néha idegesítő.” Aztán a harmadik ilyen mondat után kiderül, hogy a vendégek már nem szívesen jönnek át, vagy a kutya úgy ugrik fel a gyerekekre, hogy azok megijednek.

És ami a leggyakoribb: „Tudom, hogy nem kéne, de olyan cuki, hogy néha mégis felveszem…”

👉 Szeretnéd, hogy a kutyád leálljon az ugrálással? Vágjunk bele együtt!

Amikor a cukiság visszacsap

Két fő technikát használok kis testű kutyáknál, amik a legtöbb helyzetben működnek – és ami a legjobb: nem kell hozzájuk se nagy erő, se különösebb felszerelés.

1. Lépj hátra, mielőtt hozzád ér!

Képzeld el ezt a jelenetet: hazaérsz, és a kutyus már ugrana is rád. Csak egy apró kis „tapizás”, mégsem akarod, hogy ezt szokja meg.

Ebben a helyzetben nem kell mást tenned, csak:

• Lépj hátra, mielőtt elérne.
• Ne hagyd, hogy hozzád érjen – ezzel elveszik a jutalom.
• Ismételd újra és újra: ugrik → hátralépsz → nem kap megerősítést.

Egy idő után a kutya megtanulja: az ugrás nem hoz eredményt. És amikor végre nem ugrik, akkor jön a jutalom – egy lehajolás, egy simogatás, amit ő is imád.

2. Irányítsd át az energiát ülésre!

Sok kis kutya ugrás előtt úgy pattog, mintha egy rugó lenne a mancsában. Ezt a mozgási energiát át tudod vezetni egy viselkedésbe, amit szeretnél tőle látni: az ülésbe.

• Amint látod, hogy ugrana: kérd meg, hogy üljön le.
• Ha ül: azonnal simogatás.
• Ha újra ugrik: várj, míg újra leül → újabb simogatás.

Így szépen megerősíted benne, hogy az ülés hozza el a figyelmet, nem az ugrálás.

Az, aki igazán nem akarja, hogy leszokjon…

Ez furcsán hangzik, de az egyik legnehezebb eset nem maga a kutya, hanem a gazdi, aki valójában nem akarja leszoktatni.

Mert ott van az az édes pillanat, amikor ugrik, Te meg – bár nem kéne – mégis felveszed. Vagy éppen a vendég, aki azt mondja: „Á, nem baj, olyan cuki!”

És ezzel a kutya változó megerősítést kap. Ez a leghatásosabb megerősítési forma a viselkedés megerősítésére – és egyben a legtartósabb viselkedésproblémák forrása is.

Én ezt szoktam mondani:

• Ha komolyan gondolod, soha többé ne vedd fel a kutyát, amikor ugrik. (Más se!)
• Ha egyszer megkapja a jutalmat, a viselkedés újra és újra visszatér.
• Néha még így is elhangzik: „De hát olyan cuki…”
• És akkor csak annyit mondok: „Akkor ne várd, hogy abbahagyja.”

Zárás – Öt módszer, amivel kezelni tudod az ugrálást

Az ugrálás nem a világ vége – de ha nem kezeljük tudatosan, megerősítjük anélkül, hogy észrevennénk. Az én rendszerem az évek során több száz kutyánál bizonyított.

Itt van tehát az 5 legfontosabb módszer, amivel 95%-ban megoldhatod az ugrálást:

1. Lerázó módszer (gazdára ugráskor)
2. Pórázra lépés (vendégek érkezésekor)
3. Hátralépés (kis testű kutyánál)
4. Átirányítás ülésre (kis testű kutyánál)
5. Következetes tiltás a felvételre (soha ne vedd fel, amikor ugrik)

Ezekkel már egy stabil rendszert tudsz kialakítani otthon is.

👉 További tanácsokra vagy tréner által ajánlott termékekre van szükséged? Nézz szét a webshopban most!

Ha egyedi esetet szeretnél megvitatni, írd nekem – segítek.

Mi, trénerek, nem csak kutyákat tanítunk – gazdákat is. És a legfontosabb, hogy már az első lépés is számít.