Felugrál a kutyád? Így tanítsd meg a nyugodt üdvözlésre – tréneri módszer

Pár éve érkezett hozzám egy fiatal házaspár egy nagy energiájú, közepes testű kutyával. A probléma az volt, hogy a kutya minden hazatérésükkor rájuk ugrott – teljes erővel, lendületből, gyakran fejjel a mellkasuknak. Nem volt agresszív, csak... túl lelkes.

És nem ők az egyetlenek. Az ugrálás a másik leggyakoribb ok, amiért megkeresnek. Mert bár elsőre kedvesnek tűnik, hosszú távon kényelmetlen, zavaró, sőt veszélyes is lehet – főleg gyerekek, idősek vagy vendégek mellett.

A hiba nem ott van, ahol elsőre gondolnád

A legtöbb gazdi, amikor belép a házba és a kutya ráugrik, azonnal reagál. Mondanak valamit: „Ne!”, vagy épp „Jaj de cuki vagy!” – ami, valljuk be, szintén megerősítés. Vagy hátat fordítanak, ahogy valaki egyszer tanácsolta nekik, miközben titokban mégis figyelik, mit csinál a kutya.

És a kutya? Ugyanúgy ugrál tovább.

Miért? Mert az ugrálás működik. Figyelmet kap vele. Mozgásváltást, hangot, érintést. Ez mind pozitív megerősítés – még akkor is, ha „negatív” szándékból jön.

Ezért mondom mindig: ha az ugrás miatt megváltozik a viselkedésed, akkor megerősíted az ugrást.

A lerázós módszer: nem büntetés, hanem határozottság

Amikor először mutattam meg a házaspárnak a lerázós módszert, először kissé furcsán néztek rám. Nem arról van szó, hogy „ne szólj hozzá”, vagy „fordulj el”. Ennél több kell. Egyfajta attitűd.

A módszer lényege: amikor belépsz, nem vagy elérhető a kutya számára. A kezed nem lóg mellette, a szemed nem őt keresi. A tested nem áll meg, csak azért, mert ő rád ugrik.

➡️ A kezeidet tedd el – a kéznyalogatás hatalmas jutalom.
➡️ Magas térdemeléssel, csípőmozdulattal rázd le a kutyát – de nem rúgással!
➡️ Ne nézz rá, ne szólj hozzá. Menj tovább.
➡️ Viselkedj úgy, mint egy ember, akit nem lehet manipulálni ugrálással.

A legnagyobb áttörést az hozta, amikor azt mondtam nekik:
„Ne a kutyának köszönj először. Köszönj a párodnak, öleld meg. A kutya majd jön, amikor tud kulturáltan viselkedni.”

És működött. Néhány nap alatt a kutya megtanulta: az ugrálás nem vezet semmihez.

A jutalom nem ott kezdődik, ahol eddig hitted

A másik fontos rész: jutalmazni is csak akkor szabad, ha a kutya nem ugrál. Nem előtte, nem közben, nem „hátha megnyugszik”. Hanem utána.

Nálam ez így néz ki: ha a kutya már nem ugrik – például leül magától –, akkor lehajolok, a hüvelykujjammal a nyakörvébe kapaszkodom, nem húzom le, csak ott tartom finoman. Ha újra fel akarna ugrani, már ott vagyok, és megakadályozom.

Ezután jöhet a simogatás, a dicséret. Ekkor tanulja meg: ez az a viselkedés, amiért érdemes nyugodtnak maradni.

A házaspár kutyája néhány hét alatt már alig próbálkozott ugrálással. Ha igen – kezeket fel, figyelem máshol. Nincs veszekedés, nincs „rossz kutya!” – csak tiszta kommunikáció és következetes visszacsatolás.

🔘 Fedezd fel a nyugodt kutyához vezető tréningjutalmakat és nyakörveket webshopunkban!

Mit tanul ebből a gazdi?

A legtöbb kutyás probléma – így az ugrálás is – nem akkor oldódik meg, amikor a kutya „megváltozik”. Hanem amikor a gazdi változtat. A hozzáállásán, a testbeszédén, a napi rutinján.

A lerázós módszer megtanít arra, hogy te irányítsd a helyzetet. Ne védd magad, ne mentegetőzz, ne próbáld „elviselni” a viselkedést. Ehelyett taníts – minden egyes belépéseddel.

És ami a legfontosabb: szeresd a kutyád – de ne engedd, hogy ő irányítsa az érkezéseidet, a mozgásodat, az energiádat. Ez a szeretet egyik legmagasabb szintje: amikor megtanítod neki, hogyan legyen a világ része, ne középpontja.

KÉRJ SZAKÉRTŐI TANÁCSOT – Lépj kapcsolatba velem most